Az Egó leépítésének az igénye -avagy mi is az Alázat

Mi is az Egó és milyen Egók is fontosak?

Az Egó az Ahaṁkāra (szanszkrit: अहंकार), az „én-alkotás” egy szanszkrit kifejezés a Saṃkhyā filozófiában, amely az Én vagy a Lét azonosítására utal a „természettel” vagy bármely múlandó „dologgal”. Egónak nevezik, és a Mahat-tattvából fejlődik ki, egyike a négy Antaḥkaraṇának (az elme funkcióinak).

Ez az Anyagi Egó, van viszont egy másik önazonosság és ez a Lélek eredeti természetével és helyzetével azonos.

Amikor a Lelki Egó épül, akkor dolgozni kell az Anyagi Egó helyretételén vagyis meg kell érteni hogy mivel ebben a világban minden múlandó, így úgymond „ nem létezünk” a valós természetünkben.

Mi is valójában az a folyamat, amit leépítésnek nevehetnénk?

Önmagában véve a folyamat nem más, mint a tudatosság növelésének folyamata, mely nem áll másból, mint a célorientált gondolkodásból, önmegfigyelésből és javításból. A hibáink felismeréséből és Alázattal történő kijavításából. Akadályozó Érzelmeink gyógyításáról és/vagy helyre tételéről bármilyen metódussal.

Itt meg kell határoznunk az Alázat valódi természetét is. Anélkül ugyanis nem fogjuk tudni helyesen kezelni sem az Egónkat, sem az érzelmeinket, avagy mások reakcióit sem.

Az Alázat lelki megfogalmazása a következő:

Az alázat azt jelenti, hogy az embernek nem szabad félni attól, hogy mások megtiszteltetésére megelégedésére szolgáljon. Az anyagi életfelfogás nagyon vágyakozik arra, hogy másoktól megbecsülésben részesüljünk, de a tökéletes tudású ember szemszögéből – aki tudja, hogy ő nem ez a test – hiábavaló bármi, legyen becsület vagy gyalázat, ami ehhez a testhez tartozik. Nem szabad sóvárogni az anyagi megtévesztés után. Az emberek nagyon vágynak arra, hogy híresek legyenek a vallásukról, ezért néha előfordul, hogy a vallás alapelveinek megértése nélkül bekerül egy olyan csoportba, amely valójában nem követi a vallási elveket, majd vallási mentorként akarja hirdetni magát. Ami a spirituális tudomány tényleges előrehaladását illeti, egy tesztet kellene végezni, hogy lássuk, meddig fejlődik. Ezek alapján lehet megítélni, hogy mennyire szilárd a lélek vagy elme a fejlődésre való vágyban.- Bhagavad Gita 13.8-12

Az alázat tehát nem más, mint a Lélek fejlődésének első lépcsője, ahol meg kell tudnia másokat hallgatni és azt megfelelően megítélni valamint helyes válaszokat adni, amivel az egyén fejlődését is szolgálni tudja, de ő maga is fejlődni képes. Az alázat viszont az is hogyha van valami meglátása az egyénnek akkor azt képes elmondani minden körülmények között félelemtől mentesen.

Vagyis az Alázat alapja a kölcsönös tisztelet és később a szeretet is.

Amennyiben ezek a feltételek teljesülnek elindulhat egy egészséges Egó megértés és helyzet, amiben nem billen ki senki a belső egyensúlyából.

Mindezeken túl meg kell jegyeznem, hogy a Guru mint pozíció valójában minden élőlényre vonatkozik, de vannak kiemelkedő személyek akik sok Élet sok megvalósításával és tudásával képesek másoknak segítséget nyújtani az Anyagból való kijutásban. Hagyományosan Őket nevezik Guruknak, viszont magyarul helyesebb a Lelki Tanítómester megfogalmazás ezen esetben, mert a Teremtésben mindenki tud tanulni mindenkitől, van akitől azt tanuljuk meg mit csináljunk és van akitől pedig azt mit ne csináljunk.

Amennyiben vannak kérdések és tudok rájuk választ adni, kérdezzetek bátran.

Sok szeretettel

Visegrádi Edit Nandarani dd

Ajurvéda Masszázsterapeuta, Metamorf Masszőr, Étkezési és Életvezetési Tanácsadó, Érzelmi oldásokkal és Medialitással támogató segítő.