Fiatal felnőttkor – Identitás- kapcsolatok 

„ Olyanok vagyunk, mint a könyvek. 
A legtöbb ember csak a borítót látja. 
Néhány ember csak a bevezetőt olvassa el. 
Sok ember hisz a kritikusoknak. 
És csak egy- két ember lesz, aki ismeri a tartalmat.”  /Emile Zola/ 

A fiatal felnőttkor véleményem szerint főleg önmagunk kereséséről szól, azt viszont minden téren keressük. Legyen szó barátságokról, párkapcsolatokról. Akkor még mi is keressük a „könyv” tartalmát. 
 
Nekem ez a korszakom a főiskolás évekre esett és az előző írásomban kifejtettem, hogy hogyan is teltek azok az évek. A buli és a tanulás mellett akkor nekem már volt egy komolynak vélt párkapcsolatom, persze az egymástól távol töltött évek során bebizonyosodott, hogy valóban komolynak vélt volt csak, de ehhez meg kellett tapasztalnom azt a fajta szabadságot, amit a távolság adott. 
Akkoriban sem szerettem a felületes kapcsolatokat. Az évek során persze alakult ki mindenféle, de maradtak most már lassan húsz év távlatából nézve igazi barátságok is, nem túl sok ugyan, de két akkori barátnőmet most is barátnak hívhatom és ez nagy ajándék, mert több olyan „barátság” is volt, ami elég csúnyán ért véget. 
Persze azóta más színben látom a dolgokat, már tudom, hogy nem történt véletlenül. Kellett csalódnom is, hogy tudjam, hogy milyen az igaz barát. 
A bulikon persze szinte mindenki a legjobb barátja volt mindenkinek…, másnap pedig elmentünk egymás mellett maximum egy köszönéssel. 
A nemi identitásom akkorra szerintem kialakult, egy rövid ideig mégis eljátszottam a biszexualitás fogalmával, de elég hamar rájöttem, hogy az nekem nem megy. Szerintem egyébként a nők többsége élete folyamán legalább egyszer elgondolkodik rajta, legalábbis az én tapasztalataim és az azóta történt számtalan beszélgetésem alapján jutottam erre a következtetésre.  
Férfiaknál viszont szinte egyáltalán nem jellemző. 
 
És itt rá is térek az előző írásomban is szereplő segítségemre, Csillagfira. 
Ugye mindenki emlékszik rá? 
Nála például teljesen egyértelmű, hogy melyik nemhez vonzódik. Fiatal felnőtt kora elején jár. Élvezi a bulikat, bár nem mindennaposak nála. Szeret ismerkedni fiatal nőkkel. Az én fogalmaim szerint csajozgat, bár nem veszi túl lazán, viszont még nem biztos, hogy a leendő gyermekei anyját keresi. Szépen gyűjtögeti a tapasztalatokat, tanulja a párkapcsolatok rejtelmeit. 
Csillagfival sok közös vonásunk van. Az egyik, hogy barátságban ő sem a laza, haveros kapcsolatok híve. Van pár barátja, olyan igazinak tűnő. Persze az idő majd eldönti. Viszont azon tényleg meglepődtem, amikor kiderült, hogy milyen jókat szoktak lelki dolgokról beszélgetni. 
 
Ezen a héten is húztam Csillagfinak egy lapot az Arkangyalok Gyógyító Ereje kártyacsomagból, kifejezetten kapcsolatokra (baráti, párkapcsolati…). 
Ariel Arkangyal- A Bőség Gyógyító Ereje lapot húztam neki. 
Ami viszont jött, az engem személy szerint meglepett.  
Úgy tűnik, hogy Csillagfi a kapcsolataiban nem, vagy csak félve mutatja/adja önmagát. A valódi énjén kicsit vagy akár teljesen rejtegeti, és ezt nagyon nem kellene tennie, mivel lekorlátozza vele a rá váró lehetőségeket és ajándékokat. Jött mellé az is, hogy amikor ezt sikerül rendeznie magával, elengednie, akkor fognak tudni jönni csak az igazi kapcsolatok, amik bőven tartalmasabbak, mint a jelenlegiek. 
A kártyával jött még az is, hogy azt hiszi, a körülményei határozzák meg. 
Ezzel kapcsolatban nekem jött a jelenlegi munkahelye, ami teljesen kimeríti fizikailag, viszont sajnos ezzel együtt lelkileg is. Jeleztem neki, hogy a korona csakrája több, mint valószínű, hogy a rengeteg agyalás miatt azért most nem működik úgy, ahogy szokott. 
Ajánlottam neki két Angyalt, akit bátran hívjon maga mellé, amikor úgy érzi. 
A Szeretet angyalát és A Bölcsesség angyalát. 
A Szeretet angyala segít a magasabb rezgésű érzelmeket magunkhoz vonzani és azokat továbbadni. 
(Megjegyzés: mindig csak azt tudjuk továbbadni, sugározni, ami bennünk van.) 
A Bölcsesség angyala pedig segíti az intuíciót. 
 
(Őket is nyugodtan hívhatja maga mellé bárki, bármikor, viszont ki szoktam emelni és most is ezt teszem: az invokációt tanfolyam nélkül én nem ajánlom.) 
 
A magunk mellé hívás is nagyon érdekes és kellemes érzés és élmény. Én a Szeretet angyalát kifejezetten sokszor hívtam már magam mellé. Kicsit „elszállós”, de nagyon kellemes, vigyorgós élmény számomra. Olyan „mindenkit is szeretek szeretek” érzés. Egyébként is, de olyankor ez felerősödik. Illetve képekben szoktam nála is természeti képeket kapni. Elég gyorsváltásban: vízesés, hegyek, felhők, virágok, fák stb… 
 
Mindent összegezve a fiatal felnőttkor a fedezzük fel a világot és magunkat korszakunk, amivel igenis élni kell, hiszen elmúlik, és nem jön vissza. 
Sajnos sok kapcsolatot, házasságot láttam már tönkre menni, mert ez egyik vagy másik fél, de nem ritkán egyik fél sem „élte ki magát” ebben a korszakában és valljuk be, családosként ezt már nem könnyű, ha egyáltalán lehetséges megtenni, anélkül hogy valaki sérüljön. 
És itt idézek egy volt kolis szobatársamtól/ barátnőmtől, mert szerintem nagyon nagy igazság: 
„Inkább most, mint 40 évesen 2 gyerekkel!” 
Én nem bántam meg, hogy akkor úgy döntöttem, hogy igazat adok neki. 
És ez az én tanácsom is minden fiatal felnőttnek: 
Most tegyétek meg, ne pedig olyankor, amikor már a nagybetűs felelősség is ott van, csak a józan paraszti ész azért legyen meg közben. Könnyű a ló másik felén landolni… 
A lélek örök, de ez a test csak erre az életre szól, érdemes vigyázni rá. 
 
Szeretettel: Velenczei Noémi 
 
2023. 07. 17. 
 
(Területeim: Angyalkommunikáció, Reiki, Metamorf masszázs, Ásványinga) 

(Facebook oldalam elérhetőséggel: Noémi Világa- Merj máshogyan élni)